A Quentin Tarantino nevével fémjelzett Motel, sokak szerint minden idők egyik legocsmányabb filmjeként emelkedett egyfajta picurka-kultstátuszba, majd jött két folytatás. Bár én sose értettem miért ilyen túlértékelt a széria ezen része, mert szerintem öncélú, s mondanivalóval sem rendelkezik. Néhol pedig már-már parodikus, a sok eltúlzott jelenet miatt. A film sokakat megbotránkoztatt a brutalitása miatt, ami véleményem szerint nem nagyon volt jelen a filmben, egy jelenetet kivéve, de erről majd később. 

A történet két amerikai egyetemistáról, Paxtonről és Joshról szól, akik hátizsákkal járják Európát. Egyszer találkoznak Olival - aki származására nézve izlandi -, és elhatározzák, hogy együtt folytatják útjukat. Aztán a két jóbarát elkeveredik a sokak szerint az amerikai zsákos turisták Elíziumának tartott diákszállóba. Az egekig magasztalt szálláshely egy eldugott szlovákiai kisvárosban található, és gyönyörü kelet-európai lányokkal van tele. A fiatalemberek hamarosan kiszúrják maguknak Natalyát és Svetlanát, a két egzotikus szépséget. A külső szemlélő számára azonban feltűnik, hogy ez az egymásra találás talán túlságosan is olajozottan ment. Habár eleinte a szórakozás elvonja a figyelmüket a valóságtól, a két barát hamarosan ráébred, hogy rettenetes csapdába estek, amelyet feltárni annyi, mint alászállni Dante poklára - már ha túlélik a kalandot. 

Most akkor mindenki tegye a szívére a kezét, s mondja ki: Ez rohadtul nem Szlovákia! Szlovákiában mióta vannak barbár, gyilkos öt-hat évesek? Nagyon rosszul van ábrázolva. Az idejétmúlt autókkal, rendőrséggel stb... Adhattak volna hiteles képet az országról. A szereplők pedig sokszor mentek át ostobába, vagy antipatikusba. Azonban a gyilkosságok látványra elég jól néznek ki (igaz kevés, de ami van, az jól van végrehajtva), például az ázsiai csajnak a kalandja a szemével vagy amikor az egyik kettyós elcsúszik, s levágja a saját lábát láncfűrésszel. Reálisan végiggondolva ez a film nem több egy néhol kissé brutális komolytalan horror-paródiánál. Most jöjjenek azok a jelenetek, amik miatt nem tudtam beleélni magam a sikolyoktól hangos atmoszférába: amikor a főszereplő elbújik a hullarakásban. Röhejes morbiditás a javából! Az önmagát kínzónak kiadó főszereplő, elbeszélget egy szadistával. A jól megszokott Quentin Tarantino-s fekete humor. Bár az is lehet, hogy ezt Eli Roth találta ki, de azért Quentin személye mindenkire hatással van. A megkínzott leányzó hihetetlenül, magas fájdalom küszöbe. Miközben a fiúval menekül, mindvégig csöndben van... A gyerekhadsereg csatasorba áll, néhány fincsi cukorkáért cserébe... 

Szóval nem annyira félelmetes és ocsmány film, mint ahogy terjesztik. A Motel nem akar több lenni, mint ami. Csak egy egyszeri délutáni mozi. Nagyjából nézhető film jött össze, néhány apró gore jelenetért vagy a filmvégi vendettáért érdemes megnézni. Talán majd a második rész (amit még nem sikerült megnéznem) jobban be fog találni nálam. 

6/10